Bevezetés a buddhizmus alapvető hiedelmeibe és tételeibe

A buddhizmus egy vallás, amely Sziddhárta Gautama tanításain alapul, aki az i.e. ötödik században született a mai Nepál és Észak-India területén. Buddhának nevezték el, ami azt jelenti, hogy "felébredt", miután mélyreható felismerést szerzett az élet, a halál és a létezés természetéről. Angolul azt mondják, hogy Buddha megvilágosodott, bár a szanszkritban ez "bodhi", azaz "bódhi"."felébredt."

Élete hátralévő részében Buddha utazott és tanított. Azonban nem azt tanította az embereknek, hogy ő mit valósított meg, amikor megvilágosodott. Ehelyett azt tanította az embereknek, hogyan valósítsák meg a megvilágosodást maguk. Azt tanította, hogy a felébredés a saját közvetlen tapasztalatodon keresztül jön, nem pedig hiedelmeken és dogmákon keresztül.

Halála idején a buddhizmus egy viszonylag jelentéktelen szekta volt, amelynek alig volt hatása Indiában. A Kr. e. III. században azonban India császára a buddhizmust az ország államvallásává tette.

A buddhizmus aztán elterjedt egész Ázsiában, és a kontinens egyik domináns vallásává vált. A buddhisták számának becslései a mai világban nagyon eltérőek, részben azért, mert sok ázsiai több vallást is követ, részben pedig azért, mert nehéz tudni, hányan gyakorolják a buddhizmust a kommunista országokban, például Kínában. A leggyakoribb becslés 350 millió, ami a buddhizmust...a világ vallásai közül a negyedik legnagyobb.

A buddhizmus markánsan különbözik más vallásoktól

A buddhizmus annyira különbözik más vallásoktól, hogy egyesek megkérdőjelezik, hogy egyáltalán vallás-e. A legtöbb vallás középpontjában például egy vagy több vallás áll. A buddhizmus azonban nem teista. Buddha azt tanította, hogy az istenekben való hit nem hasznos azok számára, akik a megvilágosodás megvalósítására törekszenek.

A legtöbb vallást a hitük határozza meg. De a buddhizmusban a tanokban való puszta hit nem számít. Buddha azt mondta, hogy a tanokat nem szabad elfogadni csak azért, mert szerepelnek a szentírásban vagy papok tanítják.

Ahelyett, hogy tanokat tanított volna, amelyeket meg kell jegyezni és el kell hinni, Buddha azt tanította, hogyan lehet az igazságot saját magad megvalósítani. A buddhizmus középpontjában a hit helyett a gyakorlás áll. A buddhista gyakorlat fő vázlata a Nyolcrétű Ösvény.

Alapvető tanítások

Annak ellenére, hogy a buddhizmus a szabad kutatásra helyezi a hangsúlyt, a buddhizmust leginkább fegyelemként lehet értelmezni, méghozzá igényes fegyelemként. És bár a buddhista tanításokat nem szabad vakhitből elfogadni, a Buddha tanításainak megértése fontos része ennek a fegyelemnek.

A buddhizmus alapja a Négy Nemes Igazság:

1. A szenvedés igazsága ("dukkha")
2. A szenvedés okának igazsága ("samudaya")
3. A szenvedés végének igazsága ("nirhodha")
4. Az út igazsága, amely megszabadít minket a szenvedéstől ("magga")

Önmagukban az igazságok nem tűnnek soknak. De az igazságok alatt számtalan tanítás rejlik a létezés természetéről, az énről, az életről és a halálról, nem is beszélve a szenvedésről. A lényeg nem az, hogy egyszerűen "higgyünk" a tanításokban, hanem hogy felfedezzük, megértsük és saját tapasztalatainkkal összevetve teszteljük őket. A felfedezés, megértés, tesztelés és felismerés folyamata az, ami a tanításokban rejlik.meghatározza a buddhizmust.

A buddhizmus különböző iskolái

Körülbelül 2000 évvel ezelőtt a buddhizmus két nagy iskolára oszlott: a théraváda és a mahájána. Évszázadok óta a théraváda a buddhizmus uralkodó formája Srí Lankán, Thaiföldön, Kambodzsában, Burmában (Mianmar) és Laoszban. A mahájána dominál Kínában, Japánban, Tajvanon, Tibetben, Nepálban, Mongóliában, Koreában és Vietnamban. Az utóbbi években a mahájána Indiában is sok követőre tett szert. A mahájána tovább oszlik.számos al-iskolára oszlik, mint például a Tiszta Föld és a théraváda buddhizmus.

A vajrayana buddhizmust, amely főként a tibeti buddhizmussal van kapcsolatban, néha harmadik fő iskolaként írják le. A vajrayana minden iskolája azonban a mahájána része is.

A két iskola elsősorban az "anatman" vagy "anatta" nevű tanítás megértésében különbözik egymástól. E tanítás szerint nincs "én" az egyéni létezésen belüli állandó, szerves, autonóm lény értelmében. Az anatman nehezen érthető tanítás, de megértése elengedhetetlen a buddhizmus értelmezéséhez.

Alapvetően a Theravada úgy tekinti az anatmant, hogy az egyén egója vagy személyisége egy téveszme. Ha az egyén megszabadul ettől a téveszmétől, akkor élvezheti a Nirvána boldogságát. A Mahayana továbbviszi az anatmant. A Mahayana szerint minden jelenségnek nincs belső identitása, és csak más jelenségekhez viszonyítva kap identitást. Nincs sem valóság, sem valótlanság, csak viszonylagosság. A MahayanaA tanítást "shunyata"-nak vagy "ürességnek" nevezik.

Bölcsesség, együttérzés, etika

Azt mondják, hogy a bölcsesség és az együttérzés a buddhizmus két szeme. A bölcsesség, különösen a mahájána buddhizmusban, az anatman vagy shunyata felismerésére utal. Két szó van, amit "együttérzés"-nek fordítanak: "metta és "karuna". A metta minden lény iránti, megkülönböztetés nélküli, önző ragaszkodástól mentes jóindulat. A karuna aktív együttérzésre és gyengéd szeretetre utal, egy olyanhajlandóság mások fájdalmának elviselésére, esetleg szánalomra. Aki ezeket az erényeket tökéletesítette, az a buddhista tanítás szerint minden körülményre helyesen fog reagálni.

Tévhitek a buddhizmusról

Két dolgot a legtöbb ember azt hiszi, hogy tud a buddhizmusról - hogy a buddhisták hisznek a reinkarnációban, és hogy minden buddhista vegetáriánus. Ez a két állítás azonban nem igaz. A buddhista tanítások az újjászületésről jelentősen eltérnek attól, amit a legtöbb ember "reinkarnációnak" nevez. És bár a vegetáriánusságot bátorítják, sok szektában ezt személyes választásnak tekintik, nem pedig követelménynek.