Tartalomjegyzék
Az első században Egyiptomban alapított kopt keresztény egyház számos hitben és gyakorlatban osztozik a római katolikus egyházzal és a keleti ortodox egyházzal.A "kopt" szó egy görög kifejezésből származik, amely "egyiptomi" jelentésű.
A kopt egyház Kr. u. 451-ben szakadt el a katolikus egyháztól, és saját pápára és püspökökre tart igényt. A rituáléktól és hagyományoktól áthatott egyház nagy hangsúlyt fektet az aszkézisre, vagyis az önmegtagadásra.
Kopt egyház
- Teljes név: Kopt Ortodox Egyház
- Más néven is ismert : Alexandriai Kopt Ortodox Patriarchátus; Kopt Egyház; Koptok; Egyiptomi Egyház.
- Ismert : Az egyiptomi Alexandriából származó ősi keleti ortodox egyház.
- Alapító : Az egyház Márk evangélistához (János Márk) nyúlik vissza.
- Régió : Egyiptom, Líbia, Szudán, Közel-Kelet.
- Székhely : Szent Márk kopt ortodox katedrális, Kairó, Egyiptom.
- Világméretű tagság : A becslések szerint világszerte 10 és 60 millió ember között mozog.
- Vezető : Alexandria püspöke, II. Tawadros pápa
A kopt keresztény egyház tagjai hisznek abban, hogy Isten és az ember egyaránt szerepet játszik az üdvösségben: Isten Jézus Krisztus áldozati halálán keresztül, az ember pedig az érdemszerző cselekedeteken keresztül, mint például a böjt, az alamizsnálkodás és a szentségek vétele.
A kopt ortodox egyház Márk Jánoson, Márk evangéliumának szerzőjén keresztül követeli az apostoli utódlást. A koptok szerint Márk egyike volt annak a 72 embernek, akiket Krisztus küldött az evangelizációra (Lukács 10:1).
Mit hisz a kopt egyház?
Csecsemő- és felnőttkeresztség: A keresztelés úgy történik, hogy a csecsemőt háromszor alámerítik megszentelt vízbe. A szentséghez imádságból és olajjal való megkenésből álló liturgia is tartozik. A levitikus törvények szerint az anya a fiúgyermek születése után 40 napot, a leánygyermek születése után 80 napot vár a gyermek megkeresztelésével.
Lásd még: Kenőolaj a BibliábanA felnőttkeresztség esetében az illető levetkőzik, nyakig bemegy a keresztelőmedencébe, és a fejét a pap háromszor megmártja. A pap egy függöny mögött áll, miközben a nő fejét bemártja.
Vallomás: A koptok úgy vélik, hogy a bűnök bocsánatához a papnak való szóbeli gyónás szükséges. A gyónás közbeni zavarba ejtést a bűnért járó büntetés részének tekintik. A gyónás során a papot atyának, bírónak és tanítónak tekintik.
Lásd még: Babilon története a BibliábanÁldozás: Az Eucharisztiát a "szentségek koronájának" nevezik. A kenyeret és a bort a pap szenteli meg a szentmise során. A szentáldozás előtt kilenc órával a részesülőknek böjtölniük kell. A házaspároknak nem szabad szexuális kapcsolatot létesíteniük a szentáldozás előestéjén és napján, a menstruáló nők pedig nem részesülhetnek szentáldozásban.
Szentháromság: A koptok monoteista módon hisznek a Szentháromságban, azaz az egy Isten három személyében: az Atyában, a Fiúban és a Szentlélekben.
Szentlélek: A Szentlélek Isten Lelke, az életadó. Isten a saját Lelkéből él, és nem volt más forrása.
Jézus Krisztus: Krisztus Isten megnyilvánulása, az élő Ige, akit az Atya az emberiség bűneiért való áldozatul küldött.
A Biblia: A kopt egyház a Bibliát "Istennel való találkozásnak és a vele való interakciónak tekinti az istentisztelet és a jámborság szellemében".
Creed: Athanáziosz (296-373 Kr. u.), az egyiptomi Alexandriában élő kopt püspök, az arianizmus határozott ellenfele volt. Neki tulajdonítják az Athanázi hitvallást, egy korai hitvallást.
Szentek és ikonok: A koptok tisztelik (nem imádják) a szenteket és az ikonokat, amelyek a szentek és Krisztus fára festett képei. A kopt keresztény egyház tanítása szerint a szentek közbenjáróként szolgálnak a hívek imáiért.
Megváltás: A kopt keresztények azt tanítják, hogy Istennek és az embernek egyaránt szerepe van az emberi üdvösségben: Istennek Krisztus engesztelő halála és feltámadása által, az embernek pedig a jó cselekedetek által, amelyek a hit gyümölcsei.
Mit gyakorolnak a kopt keresztények?
Szentségek: A koptok hét szentséget gyakorolnak: keresztség, konfirmáció, gyónás (bűnbánat), Eucharisztia (úrvacsora), házasságkötés, betegek kenete és felszentelés. A szentségeket Isten kegyelmének, a Szentlélek vezetésének és a bűnök bocsánatának elnyerésére szolgáló módnak tekintik.
Böjtölés: A böjt kulcsfontosságú szerepet játszik a kopt kereszténységben, amelyet úgy tanítanak, mint "a belső szeretet felajánlását, amelyet a szív és a test egyaránt felajánl". Az ételtől való tartózkodás az önzéstől való tartózkodással azonosul. A böjt bűnbánatot és bűnbánatot jelent, lelki örömmel és vigasztalással vegyítve.
Istentisztelet: A kopt ortodox egyházak misét celebrálnak, amely magában foglalja a hagyományos liturgikus imákat a lektűrből, felolvasásokat a Bibliából, éneklést vagy éneklést, alamizsnát, prédikációt, a kenyér és a bor megszentelését és az áldozást. Az istentisztelet rendje az első század óta alig változott. Az istentiszteleteket általában a helyi nyelven tartják.
Források
- CopticChurch.net
- www.antonius.org
- newadvent.org
