Mi a manna a Bibliában?

A manna az a természetfeletti táplálék volt, amelyet Isten adott az izraelitáknak a 40 éves sivatagi vándorlásuk alatt. A szó manna A manna héberül azt jelenti: "Mi az?" A Bibliában a manna "mennyei kenyér", "mennyei kukorica", "angyali eledel" és "szellemi hús" néven is ismert.

Mi a Manna? Bibliai leírások

• 2Mózes 16:14 - " Amikor a harmat elpárolgott, a földet olyan finom, pelyhes anyag borította, mint a fagy."
• 2Mózes 16:31 - "Az izraeliták mannának nevezték az ételt. Fehér volt, mint a koriandermag, és olyan íze volt, mint a mézes ostyáknak."
• 4Mózes 11:7 - "A manna úgy nézett ki, mint az apró koriandermagok, és halványsárga volt, mint a gumigyanta."

A Manna története és eredete

Nem sokkal azután, hogy a zsidó nép megszökött Egyiptomból és átkelt a Vörös-tengeren, elfogyott a magukkal hozott élelem. Morogni kezdtek, felidézve a finom ételeket, amelyeket rabszolgaságuk alatt fogyasztottak.

Isten azt mondta Mózesnek, hogy kenyeret fog hullatni az égből a népnek. Aznap este fürj érkezett és beborította a tábort. A nép megölte a madarakat és megette a húsukat. Másnap reggel, amikor a harmat elpárolgott, egy fehér anyag borította a földet. A Biblia úgy írja le a mannát, mint finom, pelyhes anyagot, amely fehér volt, mint a koriandermag, és olyan ízű, mint a mézzel készített ostya.

Mózes azt az utasítást adta a népnek, hogy minden nap gyűjtsenek egy omer, azaz körülbelül két liternyi mennyiséget fejenként. Amikor néhányan megpróbáltak többletet megőrizni, az megromlott és elkoszolódott.

A manna hat egymást követő napon jelent meg. Péntekenként a hébereknek dupla adagot kellett gyűjteniük, mert a következő napon, szombaton nem jelent meg. És mégis, a szombatra félretett adag nem romlott meg.

Miután a nép összegyűjtötte a mannát, lisztet készítettek belőle, kézi malmokkal őrölték vagy mozsárral zúzták össze. Ezután a mannát fazékban megfőzték, és lapos pogácsákat készítettek belőle. Ezeknek a pogácsáknak olyan íze volt, mint az olívaolajjal sütött süteményeknek. (4Mózes 11:8).

A szkeptikusok megpróbálták a mannát természetes anyaggal magyarázni, például rovarok által hátrahagyott gyantával vagy a tamariszkuszfa termékével. A tamariszkuszfa anyaga azonban csak júniusban és júliusban jelenik meg, és nem romlik meg egyik napról a másikra.

Isten azt mondta Mózesnek, hogy tegyen félre egy korsónyi mannát, hogy a jövő nemzedékek láthassák, hogyan gondoskodott az Úr népéről a sivatagban. Áron megtöltött egy korsót egy ómernyi mannával, és betette a szövetség ládájába, a Tízparancsolat táblái elé.

A 2Mózes szerint a zsidók 40 éven át minden nap ettek mannát. Csodálatos módon, amikor Józsué és a nép eljutott Kánaán határához, és megették az ígéret földjének eledelét, a mennyei manna másnap megszűnt, és soha többé nem látták.

Kenyér a Bibliában

A kenyér valamilyen formában az élet visszatérő szimbóluma a Bibliában, mivel az ókorban ez volt az alapvető táplálék. A földi mannát kenyérré lehetett sütni; az égi kenyérnek is nevezték.

Több mint 1000 évvel később Jézus Krisztus megismételte a manna csodáját az ötezer ember megetetésénél. Az őt követő tömeg a "pusztában" volt, és ő addig szaporított néhány kenyeret, amíg mindenki jóllakott.

Egyes tudósok úgy vélik, hogy Jézusnak a Miatyánkban szereplő "Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma" mondata a mannára utal, ami azt jelenti, hogy bíznunk kell Istenben, hogy egy-egy napra ellátja fizikai szükségleteinket, ahogyan a zsidók tették a sivatagban.

Krisztus gyakran hivatkozott önmagára kenyérként: "az igazi mennyei kenyér" (János 6:32), "Isten kenyere" (János 6:33), "az élet kenyere" (János 6:35, 48) és János 6:51:

Ma a legtöbb keresztény gyülekezetben úrvacsorát tartanak, amelynek során a résztvevők valamilyen formában esznek kenyeret, ahogyan azt Jézus az utolsó vacsorán megparancsolta követőinek (Máté 26:26).

A manna utolsó említése a Jelenések 2:17-ben történik: "Aki győz, annak adok a rejtett mannából..." Ennek a versnek az egyik értelmezése az, hogy Krisztus lelki táplálékot (rejtett mannát) ad, miközben e világ pusztaságában vándorlunk.

A Manna említése a Bibliában

2Mózes 16:31-35; 4Mózes 11:6-9; 5Mózes 8:3, 16; Józsué 5:12; Nehémiás 9:20; Zsoltárok 78:24; János 6:31, 49, 58; Zsidók 9:4; Jelenések 2:17.