Tartalomjegyzék
A hinduizmus konkrét elvei és fegyelmezései a különböző szektáknál eltérőek: de vannak közös vonások, amelyek a vallás alapját képezik, és amelyeket a Védák ősi írásai fejeznek ki és tükröznek. Az alábbiakban röviden ismertetjük ezeket a közös elveket és fegyelmezéseket.
5 alapelvek
A Szanatana Dharma alapelvei azért születtek, hogy megteremtsék és fenntartsák a társadalom, annak tagjai és irányítói megfelelő működését. A körülményektől függetlenül a hinduizmus alapelvei és filozófiája ugyanazok maradnak: az emberi élet végső célja, hogy megvalósítsa valódi formáját.
Lásd még: Hogyan kell kiejteni a "szadduceus" szót a Bibliából?- Isten létezik A hindu vallás szerint csak egyetlen abszolút isteni létezik, egy egyedülálló erő, amely a létezés minden aspektusát összeköti, és amelyet az abszolút OM-nek (néha AUM-nak írják) neveznek. Ez az isteni az egész teremtés Ura, és egy univerzális hang, amely minden élő emberi lényben hallható. Az OM-nek számos isteni megnyilvánulása van, köztük Brahma, Visnu és Maheshwara (Shiva).
- Minden emberi lény isteni Az etikus és erkölcsös viselkedést az emberi élet legértékesebb törekvésének tartják. Az egyén lelke ( jivatma ) már része az isteni léleknek (a Paramatma) bár szunnyadó és megtévesztett állapotban marad. Minden ember szent küldetése, hogy felébressze lelkét, és rávegye, hogy felismerje valódi isteni természetét.
- A létezés egysége A keresők célja az Istennel való egység, nem mint különálló egyének (az én egysége), hanem inkább egy szorosabb kapcsolat (egy-ség) Istennel.
- Vallási harmónia A legalapvetőbb természeti törvény az, hogy harmóniában maradjon teremtménytársaival és az egyetemes világgal.
- A 3 G ismerete A három G a Gangesz (a szent folyó Indiában, ahol a bűnök megtisztulása történik), a Gita (a Bhagavad-Gita szent írása) és a Gayatri (a Rig Védában található, tisztelt, szent mantra, és ugyanebben a különleges metrumban írt vers/intonáció).
10 tudományág
A hinduizmusban a 10 fegyelem öt politikai célt, az úgynevezett Yamákat vagy Nagy Fogadalmakat, és öt személyes célt, az úgynevezett Niyamákat foglalja magában.
Az 5 nagy fogadalom (yamas) számos indiai filozófiában közös. A yamas politikai célok, mivel széles körű társadalmi és egyetemes erények, erkölcsi korlátozások vagy társadalmi kötelezettségek formájában.
Lásd még: Bevezetés Laozi, a taoizmus alapítójának bemutatása- Satya (Igazság) az az elv, amely Istent a lélekkel teszi egyenlővé. Ez a hinduizmus erkölcsi alaptörvényének legfőbb támasza: az emberek a Satyában, a legnagyobb igazságban, minden élet egységében gyökereznek. Az embernek igaznak kell lennie; nem szabad csalárdul cselekednie, nem szabad becstelennek vagy hazugnak lennie az életben. Továbbá az igaz ember nem bánja és nem töpreng az igazság kimondásával okozott veszteségeken.
- Ahimsa (erőszakmentesség) egy pozitív és dinamikus erő, amely jóindulatot, szeretetet, jóakaratot vagy toleranciát (vagy a fentiek mindegyikét) jelent minden élőlénnyel szemben, beleértve a tudás tárgyait és a különböző perspektívákat is.
- Brahmacharya (cölibátus, házasságtöréstől való mentesség) a hinduizmus négy nagy ásramjának egyike. A kezdő tanítványnak élete első 25 évét az élet érzéki örömeitől való tartózkodással kell töltenie, és ehelyett önzetlen munkára és tanulásra kell koncentrálnia, hogy felkészüljön a túlvilági életre. A brahmacharya a személyes határok szigorú tiszteletben tartását és az életerő megőrzését jelenti; a bortól, a szexuális együttléttől, a hústól, a hús- és a szertartásoktól való tartózkodás...evés, dohány-, drog- és kábítószer-fogyasztás. A tanuló ehelyett az elmét tanulmányokra fordítja, kerüli a szenvedélyeket gerjesztő dolgokat, gyakorolja a csendet,
- Asteya (Nem kíván lopni) nemcsak a tárgyak ellopására vonatkozik, hanem a kizsákmányolástól való tartózkodásra is. Ne fossz meg másokat attól, ami az övék, legyen szó akár dolgokról, jogokról vagy kilátásokról. A becsületes ember kemény munkával, becsületességgel és tisztességes eszközökkel keresi meg a maga útját.
- Aparigraha (Nem-birtoklás) figyelmezteti a tanulót, hogy éljen egyszerűen, csak azokat az anyagi dolgokat tartsa meg, amelyek a mindennapi élet követelményeinek fenntartásához szükségesek.
Az öt nijáma a hindu gyakorló számára olyan szabályokat nyújt, amelyek segítségével a spirituális út követéséhez szükséges személyes fegyelmet fejlesztheti ki.
- Shaucha vagy Shuddhata (tisztaság) a test és az elme belső és külső megtisztulására utal.
- Santosh (Elégedettség) a vágyak tudatos csökkentése, az elérések és a birtoklás korlátozása, a vágyak területének és hatókörének leszűkítése.
- Swadhyaya (szentírások olvasása) nem csupán a szentírások olvasására vonatkozik, hanem arra, hogy használjuk őket egy semleges, elfogulatlan és tiszta elme létrehozására, amely készen áll az önvizsgálat elvégzésére, amely szükséges ahhoz, hogy mérleget készítsünk a mulasztásainkról és a tetteinkről, a nyílt és rejtett tetteinkről, a sikereinkről és a kudarcainkról.
- Tapas/Tapah (megszorítás, kitartás, vezeklés) az aszketikus életen át tartó fizikai és szellemi fegyelem gyakorlása. Az aszketikus gyakorlatok közé tartozik a hosszú ideig tartó csend betartása, az ételért való koldulás, az éjszakai ébren maradás, a földön alvás, az erdőben való elszigeteltség, a hosszan tartó állás, a tisztaság gyakorlása. A gyakorlat hőt termel, a valóság szerkezetébe épített természetes erőt, aalapvető kapcsolat a valóság szerkezete és a teremtés mögött álló erő között.
- Ishwar pradihan (Rendszeres ima) megköveteli a tanítványtól, hogy átadja magát Isten akaratának, minden cselekedetét önzetlenül, szenvedélytelenül és természetesen hajtsa végre, elfogadja a jó vagy rossz eredményeket, és hagyja meg tetteinek eredményét (saját karma ) Istennek.
Források és további olvasnivalók
- Acharya, Dharma Pravartaka: "A Szanatana Dharma tanulmányi útmutatója." Amazon Digital Services, 2016.
- Komerath, Narayan és Padma Komerath: "Sanatana Dharma: Bevezetés a hinduizmusba." SCV Incorporated, 2015.
- Olson, Carl: "The Many Colors of Hinduism: A Thematic-Historical Introduction." Rutgers University Press, 2007.
- Sharma, Shiv. "A hinduizmus ragyogása." Diamond Pocket Books, 2016.
- Shukla, Nilesh M. "Bhagavad Gita and Hinduism: What Everyone Should Know." Readworthy Publications, 2010.
- Verma, Madan Mohan: "Gandhi's Technique of Mass Mobilization." Partridge Publishing, 2016.
