Mit jelent a transzszubsztanciáció a kereszténységben?

A transzszubsztanciáció a hivatalos római katolikus tanítás, amely a szentáldozás (Eucharisztia) szentsége során végbemenő változásra utal. Ez a változás azt jelenti, hogy a kenyér és a bor teljes anyaga csodálatos módon magának Jézus Krisztusnak a teste és vére teljes anyagává változik.

A katolikus mise során, amikor az eucharisztikus elemeket - a kenyeret és a bort - a pap megszenteli, úgy tartják, hogy azok Jézus Krisztus tényleges testévé és vérévé alakulnak át, miközben csak a kenyér és a bor látszatát őrzik meg.

A transzszubsztanciációt a római katolikus egyház a tridenti zsinaton határozta meg:

"... A kenyér és a bor megszentelése által a kenyér egész anyagának Krisztus Urunk testének anyagává, a bor egész anyagának pedig az ő vérének anyagává való átalakulása történik. Ezt az átalakulást a szent katolikus egyház méltán és helyesen nevezte átváltoztatásnak." (Transsubstantiation).

(XIII. ülésszak, IV. fejezet)

A titokzatos 'Valódi Jelenlét'

A "valóságos jelenlét" kifejezés Krisztus tényleges jelenlétére utal a kenyérben és a borban. Úgy tartják, hogy a kenyér és a bor mögöttes lényege megváltozik, míg azok csak a kenyér és a bor külsejét, ízét, illatát és állagát őrzik meg. A katolikus tanítás szerint az Istenség oszthatatlan, így minden részecske vagy csepp, ami megváltozik, anyagában teljesen azonos az istenséggel, a testtel,és a Megváltó vére:

A szentelés által a kenyér és a bor átváltoztatása Krisztus testévé és vérévé történik. A kenyér és a bor megszentelt fajai alatt maga Krisztus, az élő és dicsőséges Krisztus van jelen igaz, valóságos és lényegi módon: teste és vére, lelkével és istenségével együtt (Trienti Zsinat: DS 1640; 1651).

A római katolikus egyház nem magyarázza meg, hogyan történik az átlényegülés, de azt állítja, hogy ez titokzatos módon, "az értelmet meghaladó módon" történik.

A Szentírás szó szerinti értelmezése

Az átváltoztatás tana a Szentírás szó szerinti értelmezésén alapul. Az utolsó vacsorán (Máté 26:17-30; Márk 14:12-25; Lukács 22:7-20) Jézus a tanítványokkal együtt ünnepelte a páska-vacsorát:

Miközben ettek, Jézus vett egy kis kenyeret, megáldotta, majd darabokra törte, a tanítványoknak adta, és így szólt: "Vegyétek, egyétek, mert ez az én testem." A tanítványok így szóltak: "Vegyétek, egyétek, mert ez az én testem."

És vett egy pohár bort, és hálát adott érte Istennek. Odaadta nekik, és így szólt: "Mindnyájan igyatok belőle, mert ez az én vérem, amely megerősíti a szövetséget Isten és népe között. Áldozatul kiontatik, hogy megbocsássák sokak bűnét. Jegyezzétek meg szavaimat - nem iszom többé bort, amíg nem iszom újból veletek együtt az én Atyám országában." (Máté 26:26-29, NLT).

János evangéliumának korábbi részében Jézus a kapernaumi zsinagógában tanított:

"Én vagyok az élő kenyér, amely a mennyből szállt alá. Aki ezt a kenyeret eszi, örökké élni fog; és ez a kenyér, amelyet felajánlok, hogy a világ éljen, az én testem."

Ekkor az emberek vitatkozni kezdtek egymással arról, hogy mire gondolt: "Hogyan adhatja ez az ember nekünk a húsát, hogy megegyük?" - kérdezték.

Jézus tehát ismét így szólt: "Bizony mondom nektek, ha nem eszitek az Emberfia testét és nem isszátok az ő vérét, nem lehet bennetek örök élet. De aki eszi az én testemet és issza az én véremet, annak örök élete van, és én feltámasztom azt az embert az utolsó napon. Mert az én testem az igazi étel, és az én vérem az igazi ital. Aki eszi az én testemet és issza az én véremet, az bennem marad, és én benne. Én élek.az élő Atya miatt, aki elküldött engem; ugyanígy, aki belőlem táplálkozik, az is élni fog miattam. Én vagyok az igazi kenyér, amely a mennyből szállt alá. Aki ezt a kenyeret eszi, nem hal meg, mint a ti őseitek (bár ők a mannát ették), hanem örökké él." (János 6:51-58, NLT).

A protestánsok elutasítják a transzszubsztanciációt

A protestáns egyházak elutasítják az átlényegülés tanát, és úgy vélik, hogy a kenyér és a bor változatlan elemek, amelyeket csak szimbólumként használnak Krisztus testének és vérének ábrázolására. Az Úr parancsa az úrvacsorával kapcsolatban a Lukács 22:19-ben az volt, hogy "ezt cselekedjétek az én emlékezetemre", az ő örök áldozatának emlékére, amely egyszer és mindenkorra történt.

Az átlényegülést tagadó keresztények úgy vélik, hogy Jézus képletes nyelvezetet használt a lelki igazság tanítására. Jézus testéből táplálkozni és vérét inni szimbolikus cselekedetek. Arról beszélnek, hogy valaki teljes szívvel befogadja Krisztust az életébe, nem tart vissza semmit.

Míg a keleti ortodoxok, a lutheránusok és néhány anglikán csak a valóságos jelenlét tanának egy formáját vallják, addig az átlényegülést kizárólag a római katolikusok. A református egyházak kálvinista nézete szerint hisznek a valóságos jelenlétben. spirituális jelenlét, de nem érdemi.