Tartalomjegyzék
A pelagiánizmus a Pelagius brit szerzeteshez (Kr. u. 354-420 körül) köthető hiedelmek összessége, aki a negyedik század végén és az ötödik század elején tanított Rómában. Pelagius tagadta az eredendő bűn, a teljes romlottság és a predestináció tanítását, mivel úgy vélte, hogy az emberi bűnre való hajlam szabad választás. Ezt az érvelést követve nincs szükség Isten közbeavatkozó kegyelmére, mert az emberek csakel kell dönteniük, hogy Isten akaratát teljesítsék. Pelagius nézeteit Hippói Szent Ágoston hevesen ellenezte, és a keresztény egyház eretnekségnek tekintette.
A legfontosabb tanulságok: Pelagianizmus
- A pelagiánizmus Pelagius brit szerzetesről kapta a nevét, aki egy olyan gondolkodási iskolát indított el, amely tagadott számos alapvető keresztény tanítást, köztük az eredendő bűnt, az ember bűnbeesését, a kegyelem általi üdvösséget, a predestinációt és Isten szuverenitását.
- A pelagianizmust Pelagius kortársa, Hippói Szent Ágoston hevesen ellenezte, és több egyházi zsinat is eretnekségként ítélte el.
Ki volt Pelagius?
Pelagius a IV. század közepén született, valószínűleg Nagy-Britanniában. Szerzetes lett, de soha nem szentelték fel. Miután hosszabb ideig Rómában tanított, Kr. u. 410 körül Észak-Afrikába menekült a gót invázió fenyegetése közepette. Ott tartózkodása alatt Pelagius jelentős teológiai vitába keveredett Hippói Szent Ágoston püspökkel a bűn, a kegyelem és az üdvösség kérdéseiről. Közel a végéhez.Pelagius Palesztinába ment, majd eltűnt a történelemből.
Miközben Pelagius Rómában élt, aggasztotta az ottani keresztények körében megfigyelt laza erkölcs. A bűnhöz való közömbös hozzáállásukat Augustinus tanításainak melléktermékének tulajdonította, amelyek az isteni kegyelmet hangsúlyozták. Pelagius meg volt győződve arról, hogy az emberekben megvan a képesség, hogy Isten kegyelme nélkül is elkerüljék a romlott viselkedést és az igaz életet válasszák.Teológiája szerint az emberek nem természetüknél fogva bűnösek, hanem képesek szent életet élni Isten akaratával összhangban, és ezáltal jó cselekedetekkel kiérdemelni az üdvösséget.
Kezdetben olyan teológusok, mint Jeromos és Augustinus, tisztelték Pelagius életmódját és célkitűzéseit. Áhítatos szerzetesként sok jómódú rómait rábeszélt, hogy kövessék példáját és mondjanak le a vagyonukról. De végül, ahogy Pelagius nézetei nyilvánvalóan bibliaellenes teológiává fejlődtek, Augustinus prédikációkkal és terjedelmes írásokkal kezdett aktívan ellene fellépni.
Kr. u. 417-ben I. Innocentus pápa kiátkozta Pelagiust, majd a 418-ban tartott karthágói zsinat eretnekként elítélte. Halála után a pelagiánizmus tovább terjedt, és a 431-ben tartott efezusi zsinat, majd 526-ban az orániai zsinat ismét hivatalosan elítélte.
Pelagianizmus Meghatározás
A pelagianizmus több alapvető keresztény tanítást is elutasít. Mindenekelőtt a pelagianizmus tagadja az eredendő bűn tanítását. Elutasítja azt az elképzelést, hogy Ádám bukása miatt az egész emberi nemet megfertőzte a bűn, és így a bűn ténylegesen továbbadódik az emberiség minden következő nemzedékének.
Az eredendő bűn tanítása szerint az emberi bűnösség gyökere Ádámtól ered. Ádám és Éva bukása révén minden ember örökölte a bűnre való hajlamot (a bűnös természetet). Pelagius és közvetlen követői fenntartották azt a meggyőződést, hogy Ádám bűne csak őt illeti meg, és nem fertőzte meg az emberiség többi részét. Pelagius elmélete szerint, ha egy ember bűne Ádámnak tulajdonítható, akkornem érezné magát felelősnek érte, és hajlamos lenne még többet vétkezni. Ádám vétke, feltételezte Pelagius, csak rossz példaként szolgált utódai számára.
Lásd még: Hogyan ismerjük fel Mihály arkangyal jeleit?Pelagius meggyőződése vezetett ahhoz a nem biblikus tanításhoz, hogy az emberek erkölcsileg semlegesnek születnek, és egyformán képesek a jóra vagy a rosszra. A pelagiánizmus szerint nem létezik bűnös hajlam. A bűn és a rossz cselekedet az emberi akarat különálló cselekedeteiből ered.
Pelagius azt tanította, hogy Ádám, bár nem szent, de eredendően jónak, vagy legalábbis semlegesnek teremtetett, kiegyensúlyozott akarattal, hogy a jó és a rossz között válasszon. Így a pelagiánizmus tagadja a kegyelem tanítását és Isten szuverenitását, ahogyan azok a megváltással kapcsolatosak. Ha az emberi akaratnak megvan a hatalma és a szabadsága, hogy magától válassza a jót és a szentséget, akkor Isten kegyelme értelmetlenné válik.A pelagianizmus az üdvösséget és a megszentelődést inkább az emberi akarat műveire, mint Isten kegyelmének ajándékaira redukálja.
Miért számít eretnekségnek a pelagianizmus?
A pelagianizmus eretnekségnek számít, mert több tanításában eltér a lényeges bibliai igazságtól. A pelagianizmus azt állítja, hogy Ádám bűne egyedül őt érintette. A Biblia azt állítja, hogy amikor Ádám vétkezett, a bűn belépett a világba, és halál és kárhozat lett mindenki számára, "mert mindenki vétkezett" (Róma 5:12-21, NLT).
A pelagianizmus azt állítja, hogy az emberek a bűnnel szemben semlegesen születnek, és hogy nincs olyan, hogy öröklött bűnös természet. A Biblia szerint az emberek bűnbe születnek (Zsoltárok 51:5; Róma 3:10-18), és halottnak tekinthetők vétkeikben, mert engedetlenek Istennek (Efézus 2:1). A Szentírás megerősíti a bűnös természet jelenlétét, amely az emberekben az üdvösség előtt munkálkodik:
"Mózes törvénye képtelen volt megmenteni minket bűnös természetünk gyengesége miatt. Ezért Isten megtette azt, amire a törvény nem volt képes. Elküldte saját Fiát olyan testben, amilyen testünk van, mint amilyen testünk van nekünk, bűnösöknek. És ebben a testben Isten véget vetett a bűn uralmának felettünk, amikor Fiát adta áldozatul a mi bűneinkért" (Róma 8:3, NLT).A pelagianizmus azt tanítja, hogy az emberek Isten kegyelme nélkül is képesek elkerülni a bűnöket és az igaz életet választani. Ez a felfogás azt az elképzelést támasztja alá, hogy az üdvösséget jó cselekedetekkel lehet kiérdemelni. A Biblia mást mond:
Lásd még: Héber nevek lányoknak és jelentésük Korábban bűnben éltél, mint a világ többi része, az ördögnek engedelmeskedve... Mindannyian így éltünk, bűnös természetünk szenvedélyes vágyait és hajlamait követve... De Isten olyan gazdag irgalmasságban, és annyira szeretett minket, hogy bár bűneink miatt halottak voltunk, életet adott nekünk, amikor feltámasztotta Krisztust a halálból (csak Isten kegyelméből üdvözültél!)....Isten az ő kegyelméből mentett meg téged, amikor hittél. És ezt nem veheted magadnak, ez Isten ajándéka. Az üdvösség nem a jó cselekedeteink jutalma, ezért egyikünk sem dicsekedhet vele" (Efézus 2:2-9, NLT).Mi a félpelagianizmus?
Pelagius eszméinek egy módosított formája a fél-pelagiánizmus néven ismert. A fél-pelagiánizmus egy középső álláspontot foglal el Augustinus nézete (amely sziklaszilárdan hangsúlyozza a predestinációt és az emberiség teljes képtelenségét az igazság elérésére Isten szuverén kegyelmétől függetlenül) és a pelagiánizmus (amely ragaszkodik az emberi akarathoz és az ember képességéhez, hogy az igazságot válassza) között. A fél-pelagiánizmus azt állítja, hogy az embermegtartja a szabadság egy bizonyos fokát, amely lehetővé teszi számára, hogy együttműködjön Isten kegyelmével. Az ember akarata, bár a bűn által a bűnbeesés miatt meggyengült és megromlott, nem teljesen romlott. A félpelagianizmusban az üdvösség egyfajta együttműködés az Istent választó ember és a kegyelmét kiterjesztő Isten között.
A pelagiánizmus és a félpelagiánizmus eszméi ma is fennmaradtak a kereszténységben. Az arminiánizmus, a protestáns reformáció során kialakult teológia, a félpelagiánizmus felé hajlik, bár maga Arminius is a teljes romlottság tanát vallotta, és azt, hogy Isten kegyelmére van szükség ahhoz, hogy az emberi akarat Istenhez forduljon.
Források
- Teológiai kifejezések szótára (324. o.).
- "Pelagius." Ki kicsoda a keresztény történelemben (547. o.).
- Egyháztörténeti zsebszótár: Több mint 300 kifejezés világosan és tömören definiálva (112. o.).
- Keresztény Történelmi Magazin 51. szám: Eretnekség a korai egyházban.
- Basic Theology: A Popular Systematic Guide to Understanding Biblical Truth (254-255. o.).
- "Pelagianizmus." The Lexham Bible Dictionary.
- 131 keresztény, akit mindenkinek ismernie kell (23. o.).
