Buddhista tanítások a reinkarnációról vagy újjászületésről

Buddhista tanítások a reinkarnációról vagy újjászületésről
Judy Hall

Meglepődnél, ha megtudnád, hogy a reinkarnáció nem buddhista tanítás?

A "reinkarnáció" alatt általában a léleknek a halál után egy másik testbe való átvándorlását értik. A buddhizmusban nincs ilyen tanítás - ez a tény sokakat meglep, még néhány buddhistát is. A buddhizmus egyik legalapvetőbb tanítása az. anatta , vagy anatman -- nincs lélek vagy nincs önmaga Az egyéni énnek nincs olyan állandó lényege, amely túléli a halált, és ezért a buddhizmus nem hisz a hagyományos értelemben vett reinkarnációban, ahogyan azt a hinduizmusban értelmezik.

A buddhisták azonban gyakran beszélnek "újjászületésről". Ha nincs lélek vagy állandó én, akkor mi az, ami "újjászületik"?

Mi az Én?

Buddha azt tanította, hogy amit mi "én"-nek gondolunk - az egónk, öntudatunk és személyiségünk - a szkandhák teremtménye. Nagyon egyszerűen, testünk, fizikai és érzelmi érzéseink, fogalmaink, elképzeléseink és hiedelmeink, valamint tudatunk együttesen hozzák létre egy állandó, megkülönböztető "én" illúzióját.

Buddha azt mondta: "Ó, Bhikshu, minden pillanatban megszületsz, elenyészel és meghalsz." Úgy értette, hogy minden pillanatban az "én" illúziója megújul. Nemcsak, hogy semmi nem száll át egyik életből a másikba; semmi nem száll át az egyik életből a másikba. pillanat Ez nem azt jelenti, hogy "mi" nem létezünk, hanem azt, hogy nincs állandó, változatlan "én", hanem azt, hogy minden pillanatban újradefiniálódunk a változó, mulandó körülmények által. Szenvedés és elégedetlenség akkor keletkezik, amikor ragaszkodunk egy változatlan és állandó én iránti vágyhoz, ami lehetetlen és illuzórikus. És a szenvedéstől való megszabadulás megköveteli, hogy ne ragaszkodjunk többé az illúzióhoz.

Ezek a gondolatok alkotják a Létezés Három Jele magját: anicca ( mulandóság), dukkha (szenvedés) és anatta ( Buddha azt tanította, hogy minden jelenség, beleértve a lényeket is, állandó változásban van - mindig változik, mindig lesz, mindig meghal, és hogy ennek az igazságnak az elutasítása, különösen az ego illúziójának az elutasítása szenvedéshez vezet. Dióhéjban ez a buddhista hit és gyakorlat lényege.

Lásd még: Ismerd meg Nathanaelt - az apostol, akiről azt hitték, hogy Bartholomaiosz volt

Mi az Újjászületés, ha nem az Én?

Könyvében Amit Buddha tanított (1959), a Theravada tudós Walpola Rahula megkérdezte,

"Ha megértjük, hogy ebben az életben folytatódhatunk olyan állandó, változatlan szubsztancia nélkül, mint az Én vagy a Lélek, miért ne érthetnénk meg, hogy ezek az erők maguk is folytatódhatnak a test működésképtelensége után a mögöttük lévő Én vagy Lélek nélkül?".

"Amikor ez a fizikai test már nem képes tovább működni, az energiák nem halnak meg vele együtt, hanem folytatják, hogy más alakot vagy formát öltsenek, amit mi egy másik életnek nevezünk... Az úgynevezett lényt alkotó fizikai és mentális energiáknak megvan bennük az a képesség, hogy új formát öltsenek, és fokozatosan növekedjenek, és erőt gyűjtsenek a teljesség igényével."

Lásd még: A buddhizmusban az arhat egy megvilágosodott személy.

A híres tibeti tanító, Chogyam Trunpa Rinpocse egyszer megjegyezte, hogy ami újjászületik, az a neurózisunk - a szenvedéssel és elégedetlenséggel kapcsolatos szokásaink. John Daido Loori zen tanító pedig azt mondta:

"... a Buddha tapasztalata az volt, hogy amikor túllépsz a szkandhákon, az aggregátumokon, ami marad, az semmi. Az én egy eszme, egy mentális konstrukció. Ez nem csak a Buddha tapasztalata, hanem minden megvalósult buddhista férfi és nő tapasztalata 2500 évvel ezelőttől napjainkig. Ha ez így van, mi az, ami meghal? Nem kérdés, hogy amikor ez a fizikai testnem képes többé működni, a benne lévő energiák, az atomok és molekulák, amelyekből áll, nem halnak meg vele együtt. Más formát, más alakot vesznek fel. Nevezhetjük ezt egy másik életnek, de mivel nincs állandó, változatlan anyag, semmi sem megy át egyik pillanatról a másikra. Teljesen nyilvánvaló, hogy semmi állandó vagy változatlan nem mehet át vagy vándorolhat át egyik életből a másikba. Megszületveés a haldoklás töretlenül folytatódik, de minden pillanatban változik."

Gondolat-pillanatról gondolat-pillanatra

A tanítók azt mondják, hogy az "én" érzésünk nem más, mint gondolatpillanatok sorozata. Minden gondolatpillanat feltételezi a következő gondolatpillanatot. Ugyanígy az egyik élet utolsó gondolatpillanata feltételezi a másik élet első gondolatpillanatát, ami egy sorozat folytatása. "Az a személy, aki itt meghal és máshol újjászületik, nem ugyanaz a személy, és nem is egy másik" - Walpola.Rahula írta.

Ezt nem könnyű megérteni, és pusztán az értelemmel nem lehet teljesen megérteni. Ezért a buddhizmus számos iskolája olyan meditációs gyakorlatot hangsúlyoz, amely lehetővé teszi az én illúziójának bensőséges felismerését, ami végül az illúzióból való felszabaduláshoz vezet.

Karma és újjászületés

Az erő, amely ezt a folyamatosságot mozgatja, az úgynevezett karma A karma egy másik ázsiai fogalom, amelyet a nyugatiak (és ami azt illeti, sok keleti ember) gyakran félreért. A karma nem sors, hanem egyszerű cselekvés és reakció, ok és okozat.

A buddhizmus nagyon egyszerűen azt tanítja, hogy a karma "akaratlagos cselekvést" jelent. Minden gondolat, szó vagy tett, amelyet vágy, gyűlölet, szenvedély és illúzió kondicionál, karmát hoz létre. Amikor a karma hatásai átnyúlnak az életeken, a karma újraszületést eredményez.

A reinkarnációban való hit fennmaradása

Nem kérdés, hogy sok buddhista, keleten és nyugaton egyaránt, továbbra is hisz az egyéni reinkarnációban. A szútrák példázatai és az olyan "tanítási segédeszközök", mint a tibeti életkerék, hajlamosak megerősíteni ezt a hitet.

Takashi Tsuji tiszteletes, a Jodo Shinshu papja a reinkarnációba vetett hitről írt:

"Azt mondják, hogy Buddha 84 000 tanítást hagyott hátra; a szimbolikus szám az emberek különböző hátterű tulajdonságait, ízlését stb. jelképezi. Buddha az egyes emberek szellemi és lelki képességeinek megfelelően tanított. A Buddha idejében élő egyszerű falusi emberek számára a reinkarnáció tana erőteljes erkölcsi lecke volt. Az állatvilágba való születéstől való félelembizonyára sok embert megijesztett attól, hogy ebben az életben állatokként viselkedjen. Ha ma szó szerint vesszük ezt a tanítást, akkor összezavarodunk, mert nem tudjuk racionálisan megérteni.

"...Egy példázat, ha szó szerint vesszük, a modern elme számára nem értelmes. Ezért meg kell tanulnunk megkülönböztetni a példázatokat és a mítoszokat a valóságtól."

Mi a lényeg?

Az emberek gyakran fordulnak a valláshoz olyan tanokért, amelyek egyszerű válaszokat adnak nehéz kérdésekre. A buddhizmus nem így működik. Pusztán hinni valamilyen tanban a reinkarnációról vagy az újjászületésről nem célszerű. A buddhizmus olyan gyakorlat, amely lehetővé teszi, hogy az illúziót illúzióként, a valóságot pedig valóságként tapasztaljuk meg. Amikor az illúziót illúzióként tapasztaljuk meg, felszabadulunk.

Cite this Article Format Your Citation O'Brien, Barbara. "Rebirth and Reincarnation in Buddhism." Learn Religions, Apr. 5, 2023, learnreligions.com/reincarnation-in-buddhism-449994. O'Brien, Barbara. (2023, April 5). Rebirth and Reincarnation in Buddhism. Retrieved from //www.learnreligions.com/reincarnation-in-buddhism-449994 O'Brien, Barbara. "Rebirth and Reincarnation in Buddhism." LearnReligions. //www.learnreligions.com/reincarnation-in-buddhism-449994 (hozzáférés: 2023. május 25.). másolati hivatkozás



Judy Hall
Judy Hall
Judy Hall nemzetközileg elismert író, tanár és kristályszakértő, aki több mint 40 könyvet írt a spirituális gyógyítástól a metafizikáig. Több mint 40 éves karrierje révén Judy számtalan egyént inspirált arra, hogy kapcsolatba lépjen spirituális énjével és kihasználja a gyógyító kristályok erejét.Judy munkáját a különféle spirituális és ezoterikus tudományágak, köztük az asztrológia, a tarot és a különféle gyógymódok terén szerzett széleskörű ismerete alapozza meg. Egyedülálló megközelítése a spiritualitáshoz ötvözi az ősi bölcsességet a modern tudománnyal, gyakorlati eszközöket biztosítva az olvasóknak életük nagyobb egyensúlyának és harmóniájának eléréséhez.Amikor nem ír vagy nem tanít, Judy a világban járva új meglátások és tapasztalatok után kutat. A felfedezés és az egész életen át tartó tanulás iránti szenvedélye nyilvánvaló munkája során, amely továbbra is inspirálja és felhatalmazza a spirituális keresőket szerte a világon.