Mit értenek a buddhisták a "megvilágosodás" alatt?

A legtöbb ember hallotta már, hogy Buddha megvilágosodott, és hogy a buddhisták a megvilágosodásra törekszenek. De mit jelent ez? Az "Enlightenment" egy angol szó, amely több dolgot is jelenthet. Nyugaton a felvilágosodás kora egy 17. és 18. századi filozófiai mozgalom volt, amely a mítoszokkal és babonákkal szemben a tudományt és az értelmet támogatta, így a nyugati kultúrában a megvilágosodáshoz gyakran társítják a megvilágosodást.De a buddhista megvilágosodás valami más.

Megvilágosodás és Satori

A zűrzavart fokozza, hogy a "megvilágosodás" szót több olyan ázsiai szó fordításaként használták, amelyek nem ugyanazt jelentik. Például néhány évtizeddel ezelőtt az angolul beszélők D.T. Suzuki (1870-1966), egy japán tudós, aki egy ideig Rinzai Zen szerzetesként élt, írásai révén ismerkedtek meg a buddhizmussal. Suzuki az "enlightenment" szót használta a japán szó fordítására satori , az igéből származik satoru , "tudni".

Ez a fordítás nem volt indokolatlan. De a szóhasználatban a szatori általában a valóság valódi természetébe való betekintés élményére utal. Egy ajtó kinyitásának élményéhez hasonlították, de az ajtó kinyitása még mindig az ajtó belsejében lévő dolgoktól való elkülönülést jelenti. Részben Suzuki hatására a spirituális megvilágosodásról mint hirtelen, boldogító, átalakító élményről alkotott elképzelés, mint egy hirtelen, boldogító, átformáló élményről, a szatori nem változott.beágyazódott a nyugati kultúrába. Ez azonban félrevezető.

Bár Suzuki és az első nyugati zen tanítók némelyike a megvilágosodást egy olyan élményként magyarázta, amelyet az ember pillanatok alatt átélhet, a legtöbb zen tanító és zen szöveg azt mondja, hogy a megvilágosodás nem élmény, hanem egy állandó állapot: az ajtón való átlépés állandóan. Még a satori sem maga a megvilágosodás. Ebben a zen összhangban van azzal, ahogyan a megvilágosodást más ágakban tekintik.a buddhizmus.

Megvilágosodás és Bodhi (Theravada)

Bodhi, egy szanszkrit és pali szó, amely "felébredést" jelent, és gyakran "megvilágosodásnak" is fordítják.

A théraváda buddhizmusban a bódhi a Négy Nemes Igazságba való betekintés tökéletességével függ össze, amely a következőkkel végződik dukkha (szenvedés, stressz, elégedetlenség). Az a személy, aki tökéletesítette ezt a belátást és elhagyta az összes szennyeződést, az egy arhat , aki megszabadult a szamszára, vagyis a végtelen újraszületés körforgásából. Életében egyfajta feltételes nirvánába kerül, halálakor pedig a teljes nirvána békéjét élvezi, és megszabadul az újraszületés körforgásából.

A Pali Tipitaka Atthinukhopariyaayo Suttájában (Samyutta Nikaya 35.152) Buddha azt mondta:

Megvilágosodás és Bodhi (Mahájána)

A mahájána buddhizmusban a bódhi a bölcsesség tökéletességével, vagy a bölcsesség tökéletességével kapcsolatos. sunyata Ez az a tanítás, hogy minden jelenség üres az én-esszenciától.

A legtöbbünk a körülöttünk lévő dolgokat és lényeket megkülönböztethetőnek és állandónak érzékeli. Ez a nézet azonban kivetítés. Ehelyett a jelenségvilág az okok és feltételek állandóan változó szövevénye, vagy függő keletkezés. A dolgok és lények, amelyek üresek az én-esszenciától, sem nem valódiak, sem nem nem valódiak: ez a Két Igazság tana. A sunyata alapos érzékelése feloldja az önmagunkhoz való ragaszkodás béklyóit, amelyAz én és a másik megkülönböztetésének kettős módja egy állandó nem-duális szemléletmódnak ad teret, amelyben minden dolog összefügg egymással.

A mahájána buddhizmusban a gyakorlat eszméje a bódhiszattva, a megvilágosodott lény, aki a jelenségvilágban marad, hogy mindenkit a megvilágosodáshoz vezessen. A bódhiszattva eszménye több mint önzetlenség; azt a valóságot tükrözi, hogy egyikünk sem különálló. Az "egyéni megvilágosodás" oximoron.

Megvilágosodás a Vajrayanában

A mahájána buddhizmus egyik ága, a Vajrayana buddhizmus tantrikus iskolái hisznek abban, hogy a megvilágosodás egyszerre, egy átalakító pillanatban is bekövetkezhet. Ez kéz a kézben jár a Vajrayana hitével, miszerint az élet különböző szenvedélyei és akadályai, ahelyett, hogy akadályok lennének, a megvilágosodásba való átalakulás üzemanyagai lehetnek, ami egyetlen pillanat alatt, vagy legalábbis ebben az életben bekövetkezhet.Ennek a gyakorlatnak a kulcsa az eredendő Buddha-természetbe vetett hit, belső természetünk veleszületett tökéletessége, amely csak arra vár, hogy felismerjük. Az azonnali megvilágosodás képességébe vetett hit azonban nem azonos a Sartori-jelenséggel. A Vajrayana buddhisták számára a megvilágosodás nem egy pillantás az ajtón, hanem egy állandó állapot.

Megvilágosodás és Buddha-természet

A legenda szerint, amikor Buddha megvalósította a megvilágosodást, valami olyasmit mondott, hogy "Hát nem figyelemre méltó! Minden lény már megvilágosodott!" Ezt az állapotot nevezik Buddha-természetnek, ami egyes iskolákban a buddhista gyakorlat központi részét képezi. A mahájána buddhizmusban a Buddha-természet minden lény eredendő buddhasága. Mivel minden lény már Buddha, a feladat nem az, hogya megvilágosodás elérése, hanem annak megvalósítása.

A kínai mester, Huineng (638-713), a Cs'an (zen) hatodik pátriárkája a buddhaságot egy felhők által elhomályosított holdhoz hasonlította. A felhők a tudatlanságot és a szennyeződéseket jelképezik. Amikor ezek eltűnnek, a már jelen lévő hold feltárul.

A belátás tapasztalatai

Mi a helyzet azokkal a hirtelen, boldogító, átalakító élményekkel? Lehet, hogy önnek is voltak már ilyen pillanatai, és úgy érezte, hogy valami spirituálisan mélyrehatót talált. Az ilyen élmény, bár kellemes, és néha valódi felismerés kíséri, önmagában még nem jelenti a megvilágosodást. A legtöbb gyakorló számára a boldogító spirituális élmény, amely nem a Nyolcrétű Ösvény gyakorlatán alapul, hogy elérje aA boldog állapotok hajszolása maga is a vágy és a ragaszkodás egy formájává válhat, és a megvilágosodás felé vezető út a ragaszkodás és a vágy feladása.

Barry Magid zen tanító azt mondta Hakuin mesterről a "Semmi sem rejtve" című könyvében:

Shunryu Suzuki (1904-1971) tanító és szerzetes azt mondta a megvilágosodásról:

Mind a legenda, mind a dokumentált bizonyítékok arra utalnak, hogy a gyakorlott gyakorlók és a megvilágosodott lények rendkívüli, sőt természetfeletti mentális képességekre lehetnek képesek. Ezek a képességek azonban nem bizonyítékai a megvilágosodásnak, és nem is nélkülözhetetlenek ahhoz. Itt is figyelmeztetnek bennünket, hogy ne hajszoljuk ezeket a mentális képességeket, mert fennáll a veszélye, hogy a holdra mutató ujjat összetévesztjük magával a holddal.

Ha azon tűnődsz, hogy vajon megvilágosodtál-e, szinte biztos, hogy nem. Az egyetlen módja annak, hogy próbára tedd a belátásodat, ha egy dharma tanítónak mutatod be. Ne döbbenj meg, ha az elért eredményed szétesik egy tanító vizsgálata alatt. A téves kezdések és hibák az út szükséges részei, és ha és amikor eléred a megvilágosodást, az szilárd alapokra fog épülni, és nem fogsztévedés.